2013.09.15. 22:35

Manapsag mar orultsegnek tartom azt, hogy irjak...marmint a bloggolas..Hulyeseg az egesz mert azzal, hogy leirjuk azzal nem erunk el semmit. Minimalis a segitseg amit ad. Megis muszaly. Mert az ember agya mar annyira tele van a gondolatokkal, hogy nem birja es muszaly leirja, kiadnia magabol. Igen. Maskepp is ki lehet adni magunkbol ugymond..hisz el is mondhassuk masoknak, tanacsot kerhetunk, megosszuk a fajdalmat a terhet amit nap mint nap hordounk. Mindenkinek azt javaslom mindig mindig hogy beszeljen valakivel, mert mi sem fontosabb annal mint elmondani valakinek akin szamunkra fontos, azt hogy mi van velunk?! Es lassunk csodat, en nem ezt teszem. Mert azok a gondolatok amik gyotornek azokat pont annak az embernek szeretnem elmondani akit a legjobban szeretek. De sajnos vele nem tudom megosztani, kulonbozo oko miatt. Ezek a gondolatok ezek a problemak vele kapcsoltosak, rola szolnak. Milyen nehez az amikor nem tudjuk elmondani szerettunknek amit akarunk. Mit mond a mondas, mindenki onmaga orvosa. Es igy van, sajat magam orvosa kell legyen, az akarok lenni, segiteni akarok magamon, nyugalmat akarok. Eleg jol ismerem magam es a lehetosegeket amikkel szemben allok, de megis a legnagyobb ero ami benne van az a remeny. Csak a remeny maradt nekem abbol a sok gyonyoru romantikus egyuttletbol ami volt regen. Igen, egyszer mindennek vege szakad. Tevedes ne essek s ezt a sajat nyugtatasomra is mondom, nem szakitasrol van. Erdekes...hisz vege lehet valaminek ugy is hogy valojaban nincs is vege. Felek megbaratkozni a gondolattal, hogy talan tenyleg ez a helyzet, vege. Eljott a vege. Nem vagyok eleg bator es eros meg ehhez. Nem vagyok erre felkeszulve, senki sincs az ilyesmire felkeszulve, soha! A depresszio, a ragodlodas a fajdalaom es kedves tarsai mindezeknek a rossz dolgoknak besotetitik minden egyes napom. Harcolok, mert minden egyes nap keresem kutatom buzgon azokat a dolgokat amik elveszik a figyelmem es vegre felleegezhetek. de rajottem, hogy soha nem lelegzunk fel..mindig van az eletunkbe valami amiert tepelodunk ami gondba ejt minket. Masik erdekesseg hogy ismeros a sziutacio, latni lehet a vegkimenetelet, megsem fogadjuk el, nem hisszuk hogy ujra megtortenhet. Harcolunk , es attol rettegunk ujra tevedni fogunk es bekovetkezik az amitol tartottunk. Kozel sem az ember legnagyobb roblemai ezek a mai vilagban....megis megkeseritik a napjaink, megis lenyomnak a padlora ahol lefagyunk es csak bamulunk ki a fejunkbol mozdulatlanul azon gondolkodva mit ronthattunk el. Majd egy ido utan, megnyugszunk es elfogadjuk azt ami van, felallunk es tovabbmegyunk. Mindig tudjuk mi fog tortenni, ezert harcolunk mert a remeny ott van es ez nem engedi hogy maskepp cselekedjunk. Sokszor ugy erzem tul bonyolult itt minden a fejemben es csak en ertem. Lehet arrogans vagyok es onzo, megis...pedig probaltam. Tenyleg probaltam ledobni a leplet a gondolataim meneterol, es a tamasz a tanacs a megertes mindig mindig keves volt. Mindig az volt az erzesem hogy akihez epp beszelek akinek epp kiontom a lekem nem jol erti, nem tudja  megerteni. Lehet mindenki igy van ezzel, talan senkit nem erthet meg senki. Meg nem talaltak fel a gondolatolvasast, igy senki semmit nem tudhat 100%osan biztosra  amasikrol. Mindenki hazudik, es mindenkinek vannak titkai.  Remiszto gondolat, hogy tenyleg mindenki egyedul van a sajat gondolataival. At mondjuk a masik bolond mert magaval beszel. Es ez nevetseges. Mert mindneki azt teszi, ergo mindenki bolond. Mindenkinek elmegy az esze, csak vannak akik jol tudjak ezt leplezni. Mindenkinek ismeros az erzes, amikor betelik a pohar. De mi lenne akkor, ha azt mondanank h a pohar feneketlen? Biztosra veszem a legtobb ember poharanak nincs alja. Regebb meg erdekelt az amit irok, remenykedve abban hogy ha majd valaki netalan elolvassa, ne talajon benne helyesirasi hibat, vagy elgepelest. Regebb inkabb mas velemenye erdekelt az iromanyaimrolnem pedig az h ez mit hoz ki belolem. Nagyon unom mar a nagy levegoveteleket, unom Loreen lassu szomoru szamjait, unom az sms-ek irasat, unom mar h az egeytlen dolog amibe mindent beleadok az a varakozas.  Mindig azt mondogattam hulye kell legy, hogy depresszoba zuhanj. Igaz a depresszionak is vannak fokozatai, lehet elkapott az egyik fokozat. Eleget foglalkozom a pszichologiabval ahhoz h diagnosztizalni tudjam magam. Es egyre jobban meggyozodom arrol, hgy depresszios vagyok. Nincs kedvem duhongeni sem mar, mintha feladtam volna az egeszet, de azert meg remenykedem csendben, magamban. Mar a csend sem segit, mert hangosabbak a gondolataim, amik megorjitenek. Einstein valami olyasmit mondott, a gondolkozas kemeny munka, ezert nem csinaljak ezt olyan sokan. Neki mindig igaza van. Pedig o sem volt a toppon...ugymond. A legtobb tunetet felfedeztem, fennem ismertettem is egy parat...talan az ember abba is bele kell nyugodjon, hogy mi van vele es elfogadni a tenyt? Mindig azt erzem, hogy ha bekovetkezik amitol felek, nem birom ki. MINDIG. Es megis mindig kibirja az emebr valahogy, tovabblep. De most az egyszer nem igy erzem, azt erzem h eljot az utolso levegom. Es meg bele is nyugszom ebbe. Ha oszonten akarom beszelni az a z igazsag, hogy mar elterveztem a jovom nagy reszt.  Vele is es nelkule is. Az igazat megvallva gyonyoru eskuvorol almodtam, gyerekekrol es egy munkahelyrol ami az enyem, ahova ugy megyek h varom hogy mennyek. Mindenki igy kepzeli el, boldogsagot. Nem almodtam nagy dolgokrol, hittem h vele megvalosulhat, szeretjuk egymast, osszehazasodunk lesz egy gyerekunk es elunk egyik naprol a amsikra ebbe a penzfuggo vilagban mint masok. Igen, elhataroztam ezt...hogy vele es mindorokke. A masik ut...nelkule. Nelkule a jovo, utana a jovo a kovetkezo keppen nez ki: nincs ferj, se tartos kapcsolat, nincs gyerek es nincs boldog csalad. A kisanygyal a vallamon kozbe beleszol...hoy oh dehogynem hisz nem o az egyetlen a vilagon es minden rendben lesz az ember harcol tovabblepeik. Persze igaza van...kezdhet az ember uj kapcsolatot, ferjhez mehet ami nem igaz szerelem, mert igaz szerele csak egy van az emebr eleteben, lehetnek gyerekek, de nem attol az embertol akiert az eletunk is odaadtuk volna. Lhet munkahelyunk, de nem ugy kelunk reggel, hogy mosoly van az arcunkon, mert azaz ember mellett ebredunk akinek a szivunk lenlkunk odaadtunk szemrebbenes nelkul. Eltelik az elet, a viszonylag mosolygos csaladban, egy viszonylag rozsaszin maganelettel, megoregszunk, egyedul maradunk. Legrosszabb esetben elveszitjuk az emlekzetunk, elkap a demencia, masok ugyelnek rank mi meg arra sem emlekszunk 2 perce mit kerdeztunk a korulottunk levo emberektol, felteve ha meg beszelunk. Mjad meghalunk. Eljonnek paran a temetesre, foldet hintenek, viragot hoznak elmondanak patr imat es ennyi. Ennyi volna az elet? Egy tarstol fugg minden? Egy masik ember hatarozza meg azt mik vagyunk es mive leszunk? A nagy dolgok pillanatok alatt ernek veget. Mint ez a kapcsolat is. Egy szempillantas alatt veget er, es kozben nem is tudjuk...talan egymas mellett kellett volna megoregednunk.

 ''Fijam...akkor élsz, ha mindent megélsz!'':D

Tavolban egy feher vitorla.

2011.10.01. 16:34

Napok ota keszulok arra, hogy irjak egy ugymond ''utolsot''. Nehezen tudtam ravenni magam, mert az, hogy nekifogtam meg kozelebb hozza, azt ami elkerulhetetlen es egyre csak kozeleg. Izzad a tenyerem es gyomor idegem van. Azt sem tudom milyen nap van ma, minden egybefolyik, ideges vagyok. Felek. Talan ez termeszetes, de nekem megsem az. Mar csak par ora es ulni fogok a buszon Kolozsvar fele. Ugy erzem magam, mintha elszakadnek a sajat megszokott vilagomtol, es egy ujba csoppenek bele, amirol nem tudom, hogy jo-e?. Egyszeruen nincs ahonnan tudnom. Epp ezert vagyok zavart es izgatott. Csak ket kimenetele lehet, vagy jo vagy rossz. Utobbitol felek, de nagyon. Meg nem tudom mennyit veszithetek, de az tudom, hogy nehany dolog drasztikusan meg fog valtozni. Teny, hogy nehezen birom a valtozasokat. Ha jol ismerem magam, nem lesz egy leanyalom a kezdet, akarmennyire is keszitem fel magam szellemileg. Mar ott tartok, hogy olyanokon jar az agyam, amik csak gyengitenek. Az, hogy hianyozni fog a csaladom, a szerelmem, a szobam, a falum, az en faszaul kialakitott kis itthoni eletem. persze kozhely, hogy most minden mas lesz, uj emberek, uj kornyezet, uj elet, az gyetem kiralysag, buli meg minden. Az egyik reszem nem vagyik ra, szivesebben maradna a mostani helyzetnel. A masik felem pedig alig varja, hogy elkezdodjon, mert kihivas, verseny es tanulas. De talan nem is ezektol felek a leginkabb. Egyetlen dolog van ami miatt ragom magam. Nem is az, hogy mi, hanem ki? Faj meg belegondolnom is abba, hogy talan elveszitem, es romokba fog heverni 4 evi kemeny munkam, amit egy kapcsolatert tettem. Mar csak egy annyi optimistabba tenne, ha ugy mennek el, hogy tudom minden heten hazajovok. Maris nem lenne amin ragodnom. De igy, hogy tudom, hogy 2 vagy 3 hetente jovok haza hetvegere, maris nem tesz boldogabba. 4 evig ugy elni, hogy barmikor talalkozhattunk, egyutt aludhattunk akar hetkozben is, nem beszelve a hetvegekrol...es most meg...mar gondolni sem merek ra. Felek attol, hogy nem tart ki...vagy eppenseggel en nem fogok kitartani...

A fent emlitett ugymond ''utolso'' bejegyzest ugy ertettem, hogy nem hiszem, hogy fogok tudni irni, mivel nem lesz laptomom, se netem, sot meg a telefonom is ultraszar, amin persze meg cent sincs...talan lehet ezt ugy nevezni, hogy kisse eltunok. Persze ez mind kegyetlenul zavar, nem beszelve a penzrol...most akkor feltolto kartyat vegyek, vagy inkabb cigit es kavet meg egy rakas marhasagot..amik annak ellenere, hogy marhasagok, szuksegem van rajuk. Oszinten remelem, hogy talalok valami alkalmi melot, ami segithet abban, hogy a cigi meg a marhasag melle feltoltokartyat is vegyek.:) Masreszrol pedig, a felkeszultseget illetoen, olyanokkal biztatom magam, mint a ''mas nem szamit, csak a te teljesitmenyed'', ''nem szamit, hogy a masik jobb, te sajat magadnak bizonyits'', ''nem sirunk, ha honvagyunk van es hianyoznak, megszokjuk'' stb. Persze ezek mind csak sajat magam biztatasara szolgalnak amik nagy valoszinuseggel nem fognak bevallni. De hatha.

Lehet, hogy tulzas, de megvaltozik az eletem. Talan en is megvaltozok, mas leszek, nem az aki most vagyok. Ki tudja. Az elet egyik legnagyobb tragediaja, hogy mindig tortenik valami.:) Az ember soha sem lehet eleg felkeszult, egyebkent is, enelkul odalenne a meglepetes, a csoda. Magyaran szolva be vagyok szarva de nagyon. Nem akarom elcseszni. Nem akarok elfaradni, nem akarom, hogy elegem legyen es abbahadjak valamit is. Eros akarok lenni, minden problemaval szembeallni es megkuzdeni vele, megoldani. Legfokeppen nem akarok zulott egyetemista lenni, tul sokba kerul az nekem, hogy csak ugy vegigbulizzam az egeszet. Es az hogy tul sokba kerulne, azt nem feltetlenul a penzre ertem...joval inkabb azokra az emberekre, akiket szeretek.

Talan tul irodalmi szaga van de maskepp nem tudom befejezni ezt a bejegyzest, mint a tesom szavaival, amikkel elindulok erre az utra:''Ha sikeres akarsz lenni: erts ahhoz, amit csinalsz, szeresd, amit csinalsz, es higgyj abban, amit csinalsz...de NAGYON!''

 

Ha ez olyan konnyu volna.:)

2011.09.13. 21:06

Élni könnyű - Csak döntést hozol, és soha nem nézel vissza.

Vadaszoszton

2011.09.08. 12:10

Mint egy sas. Kiszemeltem egy aldozatot. Ilyenkor nem latok semmit, nem hallok semmit a szivem egyre gyorsabban vero utemenel. Csak az aldozatra osszpontositok, mint egy orult akinek szeme vilaga elvesz egyetlen pontban. Megszallot...es idiota, hisz az aldozat oly messze van tole, mint a tavalyi ho. Megsem tunik elerhetetlennek. Megsem tunik lehetetlennek a kiszemelt aldozat becserkeszese. Mintha mar ereznem a karmaim kozt...kell nekem! Szuksegem van ra. Total elkabitott, elvette az eszem, elerve ezzel, hogy a vadaszoszton megszolaljon bennem. Mar keso akarmit is tenni, az itelet vegleges es visszaforithatatlan. Elkaplak.

Sebek

2011.09.06. 00:00

Mennyire faj az, amikor veget egy elet, egy szerelem, egy baratsag, egy alom? El sem tudod mondani, nem tudod semmihez sem hasonlitani egy vagott sebhez, vagy egy sulyos toreshez. Elet, szerelem, baratsag, alom...kezzel megfoghatatlan dolgok eletunk szurke hetkoznapjaiba, amikert erdemes elni, amik szint visznek eletunkbe. Amitol boldogok vagyunk. Mosolygunk. Ragyogung, szepek vagyunk, optimistak es ami a legfontosabb...boldogok. Mindenki szamara vegeternek egy nap ezek a dolgok, amikert elunk, megis tovabb lepunk es megis...szerettunket magunkban eltetjuk tovabb, ujra szerelmesek leszunk, uj baratsagokat kotunk, almodunk egy jobb jovorol. Igy is..hogy tudjuk, ennek is vege lesz. Mindig csodalattal nezem az embert, ahogy bir, tur, nyel, lep, es tovabb el. Igaz, mint minden serules, az effajta serulesek is melly sebekkel, hegekkel jarnak. Amik soha nem gyogyulnak be. Az igazi  melly sebek soha nem tunnek el, eletunk utolso napjaig velunk maradnak. Vannak olyan sebeid, amiket hosszu evek ota gyogyitgatsz, megsem gyogyul? Meg mindig ugyanugy faj es nem birod csillapitani? Regmult emlekek, amik felemesztenek, ha nem vagy eros. Orakat, sot napokat toltunk avval, hogy enyhitsunk a sebeken, amiket mas okozott nekunk. Azt hisszuk, neki nem faj, ot nem erdekli, o nem erzi azt amit en. Ne higgyuk azt, hogy neki nem faj legalabb annyira, vagy meg jobban mint neked. Legfoljebb nem mutatja, szegyelli, vagy epp nem akarja, hogy lassak es segitsenek rajta. Ugy latjuk, o hamar tultette magat a dolgon, neki nem faj. De faj. Hogy honnan tudom? Mert en is bantottam meg masokat es nekem is fajt...te is bantottal meg masokat...fajt. De meg mennyire hogy fajt. Egetett, szurt, nyilalt, nem maradt abba sohasem...meg most is erzed. Talan tanulunk ebbol. Talan mindenki tanul ebbol. Majd egyszer. Amikor mar nem birunk el tobb fajdalmat. Talan. Egyszer. Majd az ember olyan lesz, aki nem bant, es nem okoz fajdalmat. Ez persze lehetetlennek tunik. Eleg egy szo, egy pillantas, es tett, amivel a masiknak eletre szolo, maradando sebet okozunk. Az ilysefajta sebeket nem lehet egy ''bocs''-al meggyogyitani, vagy enyhiteni annak fajdalman. Ami maradando, az meg is marad, eletunk vegeig.

Akarom vagy csak szeretnem?

2011.08.27. 18:38

Az kenyszerit rossz dontesre, a fajdalomtol valo felelem motival. Donteni kene es nem merunk, mert tudjuk fajni fog. Felunk a fajdalomtol, igy nem dontunk helyesen es nem lepunk elore sohasem. Vagy csak vissza, vagy egyhelyben topogunk. Szuksegunk lenne egy emberre aki jol seggberug, hogy elore tudjunk lepni parat. Annyi minden faj, es annyi minden okoz elviselhetetlen belso zurzavart, kaoszt, szomorusagot...fajdalmat. Meg kell birkoznunk a felelmeinkkel, es le kell gyoznunk azt, hisz nem haladunk igy elore. Szornyu nehez, borzaszto. Lepnel es nem tudsz. Mert nem akarod igazan. Nem akarsz igazan lepni. Csak gondolkodsz rajta, de ha a gondolatbol cselekedetet kell fabrikalnod az mar kemeny dio. Ha az ember minden gondolatat valora valltana abban a pillanatban amikor az az eszebe megszuletett? Nem lenne lehetseges. Hisz nem olyan vilagban elunk ahol mukodik a varazslat, a pikk pakk megvagyok es letrehozok barmit amire szuksegem van.Igaz enelkul is letrehozhatok barmit amit igazan teljes valombol akarok. Ha valami nem jon ossze amit szeretnenk, az csakis azert van mert nem akarjuk elegge. Olyan egyszeru. Teszem azt, enni akarok. Eszek is. Ha tegyuk fel le szeretnek szokni a dohanyzasrol...nem megy. Az istennek sem akar mukodni pedig annyira szeretnem. Miert? Mert ezt csak szeretnem, nem pedig akarom. Mert a dohanyzasban latok meg jo dolgokat, tudom, hogy jol esik amikor ideges vagyok. De amikor enni akarok akkor eszek mert ehes vagyok es nem latok semmi jot abban, ha ehezem. Igy tehat nem tudunk megtenni olyan dolgokat csupan mert szeretnenk, ha latunk meg benne jo dolgokat.  Ha tudod erzed, hogy a kapcsolatod romokban hever es nem vagytok jol a partnereddel, azon morfondirozol, hogy szakitanod kellene, veget kellene vetni ennek. Merges vagy, duhos, ugy erzed gyulolod ot. Elszanod magad, hogy kovetkezo talalkozasotoknal megmondod neki, vege. Ez mar nem megy tovabb. Az elhatarozas megvan, az is megvan mit fogsz mondani mit fogsz tenni, hogyan fogsz beszelni eltervezel mindent, minden kerdesere adott valaszod tudod mar fejben. Viszont a legnagyobb dolgot hagyod ki az egesz tervbol..hogy akarod-e. Felmerul a kerdes magadban...''Akarok szakitani vagy nem akarok szakitani?'' Es elgondokkodsz. Mi az ami meg megmentheto ebben a kapcsolatban, mi az ami meg jo, ami meg mukodik. Szamtalan apro dolog eszedbe jut ami epp akkor hatalmasnak tunik es hirtelen ugy erzed te nem is akarsz szakitani, csak szeretnel de nem jon ossze. Mert felsz. Mert az iment eszedbe jutott apro oromok elveszni latszanak jovodben, ha veget vetsz a kapcsolatodnak. Erzed mar, hogy faj a lelked es azt is erzed, hogy neki is fog fajni, mert azok az emlekek, kozos cselekedetek, mind a multte lesznek mikozben ezt meg is akadalyozhatod. Avval, hogy nem szakitasz. Elfeledsz mindent, minden rosszat, minden ejszakat amit miatta nem aludtal at, minden konnycseppet, minden kibaszast. Hirtelen kitisztul minden, es ugy erzed hulyesegeken jart az eszed. Pedig nem. A jo mindig legyozi a rosszat. Epp ezert erzed semmisnek a rossz emlekeid ebben a pillanatban, mert csak a jo jut eszedbe felelmedben. Rossz dontest hozol. Nem lepsz elore. Inkabb vissza. Ujra meg ujra beleesel a sajat magad asott godorbe, es meg jol is erzed magad benne, amig ra nem jossz ujra, hogy megint elcseszted. Felsz. Felsz a fajdalomtol. Gyava vagy beismerni sajat magadnak, hogy ez mar nem mukodik. Nem vagy kepes valtoztatni, mert nincs erod mar ra. Minden erod arra pazaroltad, hogy azt a godrot meg tovabb asd, nem pedig arra, hogy kimassz belole................. Ez kenyszerit rossz dontesre....a felelemtol valo fajdalom motival.

Remelek.

2011.08.24. 18:02

Utálom ha hívatlanul kell megjelennem
De nem tudtam már távol maradni
Azt reméltem ha látod az arcom
Akkor rájössz majd Te is, hogy nincs még vége.

Se fule, se farka :P

2011.08.19. 22:13

Egyik percben azt erzed, hogy az eleted odaadnad erte, masik percben pedig elkuldened a busba. Mi a szar ez? Tudna valaki szerelemnek nevezni? Max kapcsolatnak, ami egyik nap ilyen masik nap olyan. Mi ertelme? Sokszor semmi. Atesunk rajta, mint en a matek hazin. Leszarjuk s nem erdekel s atnezunk a bajok folott, hol  ha tisztan latnank minden egyes mozzanatot, egesz maskepp nezne ki a helyzet, a vilag.  Ugyis  a mokuskerek forog tovabb, s te forogsz vele s azt sem tudod legtobbszor hol all a fejed?!...Megis tovabb mesz es csinalod azt amit kell, sot meg azt is amit nem kene. Nem mondom, hogy egy nagy szar az egesz, hisz akkor mi ertelme letezni? Probalunk minden szurke hetkoznapba becsempeszni nemi vidamsagot, nemi szint, hogy valahogy maskepp legyen, hogy valahogy eltunjenek a monoton erzelmek, es eletunk monoton mozzanatai, mik megkeseritik az eletunket. Keseru emberek vagyunk, akik mindent ugy alakitnak, hogy az tetszedjen a korulotte levo vilagnak. Sokmindent csinalunk, amit nem akarunk, amit nem kivanunk, ami nem nekunk valo, de valahogy rankkenyszeritik, vagy sajat magunkra kenyszeritjuk a nemkivant tetteket. Es ezzel egyut kell elni. De megis hova lyukadunk ki? Van egy masik vilag ezutan?Egy masik elet? Egy szebb, jobb vilag? Hajlamosak vagyunk neha olyanokban hinni amik ellentmondanak a jozan racionalis esznek, de kerdem en, hit nelukul az ember mit er? Valamiben hinnunk kell, mert remeny ad. Soha ne fossz meg senkit a remenytol. Meglehet az az utolso kincse.

Ugy eljuk az eletunk, ahogy akarjuk? Baromsag. Viszont tehetunk ugy mintha ugy elnenk, ahogy mi szeretnenk. Szineszkedunk, mert utaljuk ha elesettnek latnak minket, kiveve akkor amikor szuksegunk van egy masik ember vigaszara. Mindenki mas, kulonbozunk. Minden egyes ember mas vilagban, a sajat kis vilagaban. Ami csak az ove, ahol nem jart meg senki csak onmaga. Nehez a valo vilagban elni, ezert talalunk ki magunknak pici vilagokat, ahol jol erezzuk magunknak. Olykor viszont az is nehez, hogy bemenekulj az onmagad alltal kialakitott menedekbe, hisz ott ratalalsz igazi enedre, es egyszeruennem vagy kivancsi ra, mert tudod valahol legbelul, hogy most, ebben a pillanatban nem vagy kepes szembenezni onmagaddal. Az eletet legkonnyebben ugy elheted, ha a mindennapokban felgyult sok mocskot mind leszarod magasrol. Talan igy tud az ember vedekezni a valo elet szemetevel szemben. Magamrol tudom, hogy mi, emberek, rengeteg mindent elviselunk, vagy elassuk valahol lelkunk legmellyen, vagy epp felszinre hozzuk majd leszarjuk, mert egyszeruen egyebet nem tudunk vele csinalni. A szemetet mindig kidobjuk. Kiveve az ujrahasznosito idiotak. De hat ok idiotak. Puhany, mentalisan deficites idiotak.:)

Adele-Somenone like you

2011.08.17. 20:49

Csalodast erzek magamban. Magamban csalodtam, ha jol erzem. De nem latom meg tisztan a kepet, nem eleg vilagos, hogy mi is van. Ujra elkapott egy ar, amivel uszom. Szeretek uszni, de elfaradok egy ido utan az uszasban, s korulbelul akkor erzem ezt. De tudom, hogy egyik nap nem a masik. Ma lehet szomoru vagyok, holnap lehet nem. Ma lehet boldog vagyok, holnap lehet nem. Valahogy nem akarok tervezni, valahogy nem akarom latni a holnapot. Nem akarom tudi mi lesz holnap, nem akarok tudni a kovetkezmenyekrol, vagy arrol, hogy egyaltalan lesz-e kovetkezmeny.

Most ugy erzem, keszen volnek arra, hogy felszinre hozzam a fajdalmakat, a beforratlan sebeket. Jol esne kienekelni magambol, jol esne megkonnyebbulni, legalabb egy konnycseppel kevesebbet tartani magamban..Persze tudom, hogy egyutt tudok elni ezekkel a sebekkel, csak be kell vallanom magamnak, hogy azert konnyebb volna sok minden nelkuluk. Vagy talan nem? Talan epp ez tesz erosse? Minel tobb a fajdalom, annal erosebb leszek, annal jobban tulelek hasonlo dolgokat? Meg mindig nem tiszta sokminden. S talan pont igy a jo.

Miert konnyebb masok sebeit gyogyitgatni, mint a sajatjaimat? Miert konnyebb masok arcara mosolyt csalni, mint a sajatomra? Annyi kerdes van megvalaszolatlanul. Valaszokat kell keresnem, mert azt hiszem csakis igy ismerhetem meg megjobban magam. Most azt kerde miert nem valaszolom meg a kerdeseket s azutan irjam le..nah latod, ez is egy jo kerdes. Nem segitseget varok, nem szeretem ha masok jonnek ra olyan dolgokra amikre en kellene. Csak valahogy igy konnyebb a gondolokozas.

De kibaszottul hianyzik valami.

 

 

D.

2011.08.16. 17:25

Nem kell lassak egy kepet rolad, nem kell halljam a kozos szamunk, nem kell halljak rolad valamit, vagy lassalak az utcan, ahhoz, hogy eszembe juss es borzasztoan hianyozz nekem...valahol legbelul. Neha szornyen erzem magam amiatt, hogy nem tudom merre jarsz, hogy erzed magad. Beszelni nem merek, sot az utobbi idoben nem is tudtam volna, hisz ujra eltuntel a fold szinerol. Orulok, hogy megallas nelkul eled az eleted es hogy  ilyen jol viseled, azt amit en nem igazan. Jo volna latni  teged.

Megfulladok

2011.07.02. 15:30

Nem áll meg az élet mégis úgy érzem hogy megfulladok,
bárcsak azt mondhatnám egyszer "Igen rajta túl vagyok",
jaj, bárcsak azt mondhatnám egyszer..... "Igen rajta túl vagyok"

?

2011.06.27. 22:00

Ugy erzm magam mint 8.os koromban, amikor abszolvalora mentem. Csak epp annyi a kulonbseg,hogy akkor 100szor tobbet tanultam...Most miert nem vagyok kepes ra??

Hogy mit csinalok erettsegi elott 10 oraval? Leirom, azert, hogy majd amikor vege lesz akkor elolvassam s levonjak nehany kovetkeztetest.

10 ora mulva ulni fogok egy padban egy roman test elott. Gozom sincs mi lesz. Tudom, hogy nem vagyok felkeszult ra..marmint annyira hogy ne kelljen feljek. Mert igen, felek biza s szinte biztos hogy evvel nem vagyok egyedul..

Ma kb 12fele felkeltem, kaveztam, majd House-t neztem. Mint egy atlagos hetvegi nap. Majd delutan kb 4orakor kinyitottam a roman puskat, leforditottam par ismeretlen szavat, s azon gondolkodtam hova is dughatnam el majd holnap? Aztan ujra House-t neztem. Csinaltam egy forro furdot, remelve, hogy kicsit megnyugtat, meditalok vagy valami hasonlo, de 5 percnel tovabb nem tudtam ulni. Ehes vagyok. Este 10 ora es varom a vacsorat. Kozben megy az RTL-en H.P. es a tuz serlege, amit legalabb 6szor lattam.

Ossze-vissza kattog az agyam. Hianyzik es rengeteget gondolok ra. Az istenert mar...nem ilyeneken kene jarjon az eszem. Bazeg holnap erettsegi. Ha elszurom lottek az egyetemnek. Csak eljem tul ezt a kurva hetet. Csak sikeruljon az, amire vagyom. Ennyi kell. Ennyi kene.

D.....:)

2011.06.24. 17:54

Az embernek 3 valasztasa van: jo lesz, azza valik, vagy feladja... En a D-t jeloltem meg.

   Mondom a D-t!!!

Alljunk meg egy percre!

2011.06.20. 21:51

Nah jo. Ideje lezarnom egy ket dolgot gyakorlatilag es magamban is. Kicsit tullottem a celon es kicsit elusztam az arral. Mikozben leszartam magasrol mindazt ami igazan fontos. Kicsit elszalltam, mintha drogoztam voltam. Most ugymond elvonora kell mennem. Tisztan kell gondolkodnom, mert igy csak szetrombolok mindent magam korul, s foleg azokat a tornyokat amiket oly nehezen epitettem fol. Tul sokat veszitenek, ha tovabb folytatnam. Mostmar vissza kell kerulnom a regi kerekvagasba es felkapcsolnom a villanyt, hogy jobban lassam, jobban megertsem mindazt amit elveszitenek, ha nem allnek le.

Megalljt kell kialtanom, fel avval a franya STOP tablaval es gondolkodjunk racionalisan. Eleg a kalandbol, eleg az almodozasbol, eleg a titkolozasbol.

Az embernek 3 valasztasa van: jo lesz, azza valik vagy feladja....en a D-t jeloltem be. Szoval visszavonulot fujunk es leallunk egy percre, mert vannak az eletben olyan ertektelennek tuno pillanatok amikert megis erdemes megallni egy percre. Nekem meg kell allnom egy percre, es korul kell neznem. Eszre kell vennem azt ami kiuti a szemem mar regota. Fel kell fognom, hogy az amit csinalok\csinaltam csak a karomra menne.

Most egy furcsa de egyik kedvenc idezetem jutott eszembe...''Kulonos dolog a jovo, valahanyszor belenezunk megvaltozik, mert beleneztunk.Es ez mindent megvaltoztat''

Beleneztem a jovombe es csak egyetlen filmet latok magam elott, aminek eleg sotet vege van. De mivel beleneztem, meg is valtoztattam. Epp ezert neztem bele, mert az mindent megvaltoztat. Belenezni a sajat eletunk jovobeli filmjebe jozan racionalis dontesekhez vezet. Talan nem veszett el meg minden. Hiszem, hogy jobba tehetek mindent. Hiszem, hogy megvaltoztathatom a jovot s ezalltal jobb emberre valhatok. Es mindebben a legkiralyabb, hogy nem csak magamert teszem, hanem egy masik emberi lenyert. Ez tok jo. Nincs baj az igeidovel, mert nincs elcseszve mar minden. Meg nincs. Es nem is hagyom, hogy elcseszve legyen.

Az eletemet ugy probalom elni, hogy azt tegyem amit en akarok, nem pedig azt, amit elvarnak tolem masok. Persze ez nem mindig sikerul, vannak szelsosegesen bunko peldak az ilyenre, de azokat jobb melllozni mint ragodni rajtuk. A lenyeg, hogy elerkezett a megvilagosodas koranak egy paranyi resze, es ennek orulok, mert ha igazan belegondolok az igazi paraszt az eletemben en magam vagyok. Vagy maradok paraszt, vagy nem. Na jo, nem ez a jo hozzaallas. Az ido nem all meg, nekem sem szabad megallnom. Megvaltozni sem fogok...esetleg csak ugy teszek, hogy az a masiknak jo legyen. De ugy istenigazabol soha nem valtozok meg. Senki sem valtozik meg. Upsz...kicsit elszaladtam, eltavolodtam a tematol. Az eszrevetel jo, viszont a folytatas annal nehezebb. A gondolodas sokszor nem jo, mert a gondolkodasbol tul hamar lesz cselekedet az en vilagomban. Viszont most tenyleg cselekednem kell. Lepnem kell, es jo iranyba kell lepnem es mindezt ugy, hogy senki labat szet ne tapossam. Alternativ megoldasok kellenek...vagy jol cselekszem vagy jol cselekszem...upsz ez a ket alternativa ugyanaz. De annak is kell lennie. Mas valasztas most nem csuszhat be. Csucs mi? A tervrajz meg is van, mostmar csak ember kell hozza. S ha onmagam nem hagy cserben sikerulni is fog. Tobbet jelent o nekem, mint holmi tars, ki jo ha van s ugy is jo ha nincs. Nekem o jo ha van, es nem jo ha nincs. Ha nincs itt hianyzik, ha velem van, nem akarom, hogy elmenjen, mert megint hianyozni fog.

Buntudat, lelkiismeret...egy rakas baromsag amit Isten ki tudja milyen okbol de belenkrakott. Ha tul sokat pofazom meg, a vegen buddhista leszek. Pfff... Szoval le a mihaszna ironikus enemmel. Itt komoly dolgokrol van szo kerem. Nem semmi, hogy meg ilyen temak, problemak kozepette is a poenkodas a meno. De mit erunk mosoly nelkul? Nem hagyhatjuk magunk felemeszteni onmagunk banataba, buntudataba, lelkiismeretebe meg a sok matyukasagba amiket az iment szobahozott ''fonok'' ugymond belenkrakott.:P

Talan sikerul minden, talan nem.  Talan igen, talan nem-re nem bizhatom az egeszet. En tenyleg nem akarom...mit nem akarok? Ja, nem akarok boldogtalan lenni...

Kamfor...

2011.06.20. 20:48

Es csak ugy eltunt mint a kamfor...egy szempillantas alatt, egyik percrol a masikra. Egy oraja meg az indiai kajakrol dumaltunk messen, most meg epp a vonaton ul Berlin fele tartva. Csak egy szo nelkul lelepett. En meg tatott szajjal maradtam. Talan igaza volt, nehez a bucsu es keserves.

Nem tetszik hogy ez van. Faj. Pedig nem akarom, hogy fajjon es megis ez van. Nem akarom, hogy ez legyen...Nem akartam, hogy elmenjen.

Kommunikalni kell!!!!!!!!!!!!

2011.06.17. 17:52

Unom mar ezt. Unom mar, hogy elerkezik a problema es mindig ugyanugy zajlik le. Pedig millioszor elmondtam neki. Meg kell beszelni. De nem erti. Vagy talan tulsagosan is erti, csak tudja hogy evvel tud a legjobban idegelni ha szazadjara is ugyanazt csinalja nem pedig azt ami helyes volna...szerintem. Onfeju es makacs, s ez az agyamra megy. Egy darabig irom...ugymond leszarom s evvel kerulom el a folosleges stresszt...de mikor mar napok telnek el anelkul h hallanek rola valamit akor mar nem birom. Kiborulok, sirok, nem alszom...majd masnap reggel veletlenul osszefutunk, ujra a fejehez vagom hogy jobb meg beszelni mint napokig durrogni...beszelunk, kommunikalunk s minden megoldodik. Vajon most is ez lesz? Vagy johet a legrosszabb miszerint vegetvet mindennek. O soha nem tanul. Ezerszer meg ezerszer beleesik ugyanabba a hibaba...s ami a legrosszabb, hogy tisztaban van evvel. Egy idiota...es megis szeretem.

Boldog idiota:)

2011.06.12. 20:25

Gondjaim vannak. Sot meg az okat is tudom. Hogy miert csinalok olyan dolgokat amikbol gondjaim lesznek? Mert idiota vagyok. Vagy mert csak elek.?.. Vagy mert csak boldog idiota akarok lenni.

Az adrenalin. Ugymond fuggo vagyok. Gyakorlo idiota vagyok. Sokat gondolkodom mostansag, viszont ez irrelevans hisz ha idiota vagyok akkor nem kellene gondolkodnom. Egy ember nemreg azt mondta nekem, hogy majd egy nap ossze fognak csapni a hullamok a fejem folott. Erzem a vihar kozelettet, de teljes erombol ellenallok. Ez bizonyitja, hogy tudataban vagyok a masik igazanak, mivel jonnek a hullamok, de megsem akarom elfogadni. Miert? Mert koztudott teny, hogy en, mint onfeju leny, osztonosen nem hagyom, hogy masnak igaza legyen. Egoman alak vagyok, aki meg foallasu paraszt is, de...s itt maris vege az onismereti tenyek feltarasanak, mivel ebben sem vagyok jo..hogy beismerjem feltett, eltitkolt negativumaim. Talan leirom oket, beszelek roluk...en mindenre nyitott vagyok, kiveve a felhotlen tiszta oszinteseget. Mondjuk ha nehanapjan ramjon az oszinteseg akkor is nehez es mindent mindig tulmagyarazok...ezzel vedve magam. Hisz nem birom a kritikat es csak magamat vedem.

Azzal, hogy beszelek nehany dologrol ami napjaimban izgat, az azt jelenti, hogy valahogy megiscsak meg van bennem az oszintesegi faktor nehany szazaleka. De vajon ki lehet az az ember aki mindezt elhiszi. Mindenki hazudik. Viszont en nem vagyok mindenki. De azert uyanugy ram is vonatkozik. Masreszt isznot jelentheti, hogy tenyleg bajom van. Nemreg hallottam anyam szajabol a kovetkezot: ''veled baj van''. :D S ezt most hogy ertsem. Csinalom a hulyet mintha nem tudnam hogy mirol beszel...pedig tudom. Viszont o nem tudja hogy mire gondolok es azt sem tudja hogy el is hiszem amit mond rolam. Ez jo moka.:)

Neha tulsagosan belemerulok a sajat magam kritizalasaba, de annak soha nincs vege. Mindig abbahagyom az elemzest, mert mindig ismeros a story...eleg sotet vege van. Vagy egesz ejjel Hose-t nezek vagy leiszom magam. Sokszor az fut at az agyamon, hogy neha sajat magam nem birom, nem hogy a korulottem levo embereket. Talan rossz fajt valasztottam. Barcsak allatnak szulettem volna aminek nincs egy laba vagy esetleg tobb, legalabb akkor megettek volna a szuleim....Ez baromsag. Ha ugy lett volna akkor nem lenne ertelme az eletnek. Az ugy nem lenne erdekes. Nha de megis hova vezet ez az egesz rizsa. Tan arra vagyom hogy valaki majd elolvassa es megsajnaljon? Ez is egy oltari baromsag.

Tul nagy engergiat fektettem ebbe hogy hadjam most elbukni. Talan nem kellene ennyit gondolkodnom, vagy blogot irnom. Tokmindegy. A lenyeg hogy most ujabb folosleges informaciokra tettel szert kedves olvaso.:) Aminek ugyancsak semmi ertelme, hisz a magam ura kellene legyek. Az is akarok lenni. Talan sikerul majd, egyszer valamikor. Drukkolj;)

Kulonos idoszakban vagyok.Annyira kulonos, hogy meg irok is rola. Joforman azt sem tudom mi tortenik, csak hagyom magam uszni az arral. Es tetszik. Az ar nem viharos, csak neha. De tul lehet elni. Neha a lelkiismeretem beleszol a dolgokba, s en erre elhallgattatom. Sok ertelme van.

Erettsegi van, en pedig nem erzem azt, hogy erettsegi van. Napok ota esik. Ejjel-nappal House-t nezek. Elvezem. Megnyugtat. Tanulnom kene. Kedvem kene legyen, de nincs. Mit lehet ilyenkor tenni? Egy rakas kerdes foglalkoztat, egyre jobban erzem a nagybetus elet kozelettet es ha elbaszom, akkor en is csak egy ember leszek a sok kozul. megpedig en nem akarok csak egy ember lenni a sok kozul. Ez annyira frusztralo...

Vannak barataim. Tobbesszam..szoval ez nagy dolog. Jol erzem magam veluk. Es meg sokaig jol akarom erezni magam veluk. Ezt sem akarom elcseszni. 4 ev telt el jobaratok nelkul...mert volt/van egy baratom. Vagyis mert pasim van. Nem az en hibam volt...nem miattam volt az hogy nem tudtam kettevalasztani a haversagot a parkapcsolattol. Mara mindez megvaltozott. Es nem en valtoztam. Ez eleg egyertelmu.

Van bennem némi felelem jo par dolog irant. De nem akarok idonapelott rizsazni. Nem akarom folosleges stresszel tonkretenni magam. Csak remenykedem abban, hogy  a toretlen nyugodtsag ebben az idoszakban jo eredmenyekhez vezet. De lehet hogy segget fordit a sors nekem es megszivom. Lehet, hogy a fonok azt hiszi, leszarom az egeszet es epp ezert fog atbaszni, en meg olhetem magam eletem vegeig avval, hogy inkabb miert nem izgultam es szenvedtem vegig ezt a kurva honapot amig eldolt az eletem egy paranyi de fontos reszenek sorsa.?!....Nem tervezek. Nem akarok tervezni.

...csak adj egy kis edesseget mielott megyek:)

hmmm...

2011.04.24. 21:18

Régen, még kilencedikben, elemzést kellett írnom egy versről. Az egyik sora az volt, hogy "ha nem lenne nyitva a szemed, nem tudnád, mikor álmodsz és vagy ébren". Akkoriban ez nem jelentett számomra túl sokat. (...) Most, három évvel később, tökéletesen megértettem a verset. Mert az utóbbi időben tényleg olyannak tűnik az életem, mintha az álom határán lebegne.

:D:D:D:D:D:D:D:D

2011.03.02. 18:39

Beszarsz, hogy milyen jokat tudok rohogni mostanaban! Sokszor nem tudom miert, csak azt tudom: nem akarom, hogy vege legyen!:D:D:D:D:D

Mr. es Mrs. HANG....

2011.01.18. 22:11

Ez a hang...kikeszit. Illetve hangok. Egy magas irritalo uvoltozesben kifejezett soha veget nem ero monolog es egy mely, mely csak idonkent hallatszik ki a zajbol. Oruletbe kerget a vita, amit 19 eve hallgatok, mindig ugyanavval a temaval. Persze nem mindennapos, es nem azert mondom hogy evvel vedjem a csaladi eletem, hanem azert mert igy van. De amikor hallom, a vilag megszunik letezni. Probaltam mar ugy is, hogy beveszem a leszarom tablettat, s nem erdekel. Probaltam mar beleszolni ugymond ''segiteni''...mostanra mar tudom, hogy ez halalos vetek. Sirva is hallgattam mar ezt a hangot, nevetve is, suketen is, erdeklodoen is...sehogyse jo. Ez olyan, hogyha meghallom, akkor meg kell hallgatnom. Nincs valasztasom. Mert el nem mehetek, nalunk a kislany lazadasanak kimutatasa is halalos vetek. De legalabb arra rajottem, hogy inkabb azt mondom ez zene fuleimnek, minthogy azt mondjam, semmit sem hallok...

Most megkozelitoleg halk hangokat hallok, de meg erzem a frusztraltsagot a levegoben. De mindenkepp jobb igy, kicsit csendben. Es maris jonnek a tovabbi....problemakat akartam irni, de ha jol belegondolok, valojaban nem is problemak, csak olyan dolgok amikhez nincs kedvem. Legalabbis energiam. Ugy nem szeretem amikor ilyen vagyok. Ugy haragszok magamra. Jo volna valtoztatni nehany dolgon. De az nehez. Es megintcsak haragszok magamra amiert gyenge vagyok. S utalom ha igy irok.

Jo volna vegre dontest hozni es megtalalni a sajat utam, ami csak az enyem, amit csak nekem betonoztak. Vegre egyenesben lenni es legalabb latni a celt,nemcsak keresni azt. Talan a hangok segitenek...

Vallomas vagy amit akartok....

2011.01.02. 18:10

Tudom, hogy hazudik. Es ez mindennel rosszabb. Tudom, megsem szolok semmit, meg kerdore sem vonom, ra sem nezek mutatva, hogy tudom hazudik, nem teszek semmit. Illetve teszek, teszem  a hulyet. Talan azert, hogy megsajnaljon. Szanalmas vagyok, es utalom magam. Sokmindent tudok megis tehetetlen vagyok. Az oruletbe kerget a toketlensegem. Mindent hagyok, mindent elnezek, mindent megbocsatok, mindent felreteszek...ugy latszik en vagyok az Isten. De nem, nem akarok en lenni az az ember aki mindent megbocsat elnez es felretesz. A lathatatlan kotelek amit nem tudok es Isten tudja miert de nem is akarok elszakitani. Ha kerdezek, magamat kerdem es nem kapok valaszt. Ha mastol kerdezek, olyan valaszokat kapok amiket nem akarok meghallani. Az igazsag faj, a tudatlansag aldas. De meg mekkora aldas. Es en inkabb tudva tudatlanul egy helyben topogok ahelyett, hogy tovabb lepnek.  Nincs akarat, nincs elszantsag, nem birok elszakadni. Mint egy  virus amitol nem szabadulok, ami megfolyt es tonkretesz, megsem vedem meg magam ellene.  Gyenge vagyok, mint a harmat. Nem letezem, nem elek, csak vagyok, hogy legyek. S talan nem is erdekel, mert ha  erdekelne, akkor nem itt allnek, nem itt lennek. Nem all jol a szena, soha nem is allt jol es soha nem is fog. Vannak dolgok, amikbe jobb ha belenyugszok es leszarom, csinalom tovabb. Mit is erne az elet bajok nelkul, problemak nelkul? Hat igggen. Az elet abbol all, hogyha talalkozol a problemaval old meg. Csak a nagy igazsag, hogy minden problema faszt se er, csak az emberek tulbonyolitnak mindent, mert maskepp unalmas lenne. S az erdekes. S ami erdekes, az erdekel. S  eze irok most, mert kurvara erdekel az a problema ami nem is problema csak ha nem bonyolitanam tul, unalmas volna s nem lenne mit irnom rola. Idiota vagyok.

'' olyan vagy mint egy rejtély.mint egy többmillió oldalas könyv...
mindig más ''