millio kerdes...

2010.05.15. 19:16

Ez kellett nekem... egy jo dofes, amitol a hangulatom drasztikusan megvaltozik. Egy valami amitol rajovok sokmindre. Pl arra, hogy igen irnom kell, a blog nem hulyeseg, viszont az hulyeseg, amit irtam a tegnap, hogy nem segit. Mert korulbelul 10 perce voltam szemtanuja valaminek es kozvetlen megtapasztaloja annak az erzesnek ami kivaltotta belolem azt, hogy azonnal le kell irnom. Es ekkor jottem ra, hogy csessze meg, de tenyleg segit. Igazat adok mindenkinek ezentul aki azt mondja, hogy segit ha kiirom. A  tegnap azt irtam hulyeseg, nem segit....hat de. Igenis segit. Mar most erzem, hogy ahogy gepelek duhomben es felindultsagomban egyre jobban vagyok, kezdek lassacskan lenyugodni. De kozben nem tudom elhinni, nem tudom sajat magamnak beismerni, hogy ez az en ''baratom'' akinek en elmondhatom per pillanat ami bantja a szivem...a blog. hirtelen ugy erzem ez nem lehet igaz, hogy egy elettelen valaminek kell ''elmondanom''azt h zaklatott vagyok es ingerult. Szet tudnek utni akarmit most jelenleg ...annyira duhos vagyok. Fustol a fejem, ki vagyok keszulve. Eskuszom futottam hazaig, hogy hamar valakinek elmondahssam mi tortent. Fellepek messre....senki nem volt olyan akinek el mertem volna mondani...es bejelentkeztem a blogomra. Es csak most esik le. Nincs egy olyan ember a francba..egy elo test aki meghallgatna es persze meg is ertene. Mondjuk a blogban ez a jo, hogy nem kell elvarnom tole hogy megertsen es nem is kell tanascsokat hallgassak tole amikor nincs kedvem hozza. Mert most per pillanat semmi kedvem hallgatni azt hogy nah mi van?... mit vartal?? Ugy irok eskuszom mint meg soha..egy pillanatra sem kell megallnom es azon gondolkozzak mit irjak. Egyreszt tetszik, mert annyi indulat es erzelem van bennem igy egyszerre, hogy az nem igaz. Erzem, hogy ennyi kesz vege en mar nem birom...sa-mi bag pula az ilyenekbe csessze meg. Olyan jol elvoltam...2hete nem lattam nem beszeltem vele..errefel megjelenik es...nem akarok beszelni rola..inkabb nem. Hagyom a banatba. Meggondoltam magam. Minek leirni mi tortent?Eleg annyi ha leirom milyen erzelmeket valtott ki  bennem. Es azt mar megtettem. Es jol tettem. Aki most ezt olvassa biztos azt gondolja megorultem, valami bajom van. Igen bajom van. Fel vagyok zaklatva erzelmileg. Megzavartak a lelkem vizet es most haboru dul bennem. Uvolteni tudnek es uvoltok is kinomban, nem erdekel ki mit mond. Szomoru kellene legyek, de megsem vagyok az. Gyulolet van bennem es..es..csalodottsag. Azt erzem, hogy valami nyom lefele a porba...en pedig nem akarok odakerulni!!!!X(X(X( akkor sem.En eros vagyok es nem hagyom magam. Akkor sem. Kuzdok es nem hagyom magam. Nem er annyit ez az egesz. Most ahogy igy ujraolvastam az elozo mondatom, azon gondolkoztam el, hogy megvaltoztam:O:O:O...marmint az ''en''-emmel szemben....biztatom magam.

''millio egitesten relytejes almok, betakar lassan engem, de valaszt nem talalok:miert van az ember, miert van a sziv?millio kerdes valaszra var, amit meg nem ertek, millio kerdes lesz ezutan, amit hoza az elet, valaszokat rejt a szivem, egyszer megtalalom. Kulonos allapotban vegtelenul ebren, almokba fonva a holnapot nezem...miert van az ember, miert van a sziv?......'' ezt a szamot hallgatom napok ota, most is ezt hallgatom. Valahogy megnyugtat. Ha valaki meg akarja hallgatni: Molnar Fernec Caramel:Miert?

Mostmar teljesen nyugodt vagyok...azt hiszem.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://linda91.blog.hu/api/trackback/id/tr872005698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.